#MINDENNAPRAEGYHAIKU (3. rész)



XXXI.

Hűvös hajnalon
didergő lelkedet majd
karomba rejtem

*

XXXII.

Egyszer beléptem
az üvegkapun, amely
bókjaidon áll

XXXIII.

S a nagyterembe 
érve maró üresség
nézett vissza rám

*

XXXIV.

Vitával fűtött
falak között izzadva
párolog az ész

*

XXXV.

Csipkéből rakott
palotában rideg kő 
szolgál vánkosul

*

XXXVI.

Útvesztőkön át
végig mások morzsái
mentén lépkedett

*

XXXVII.

Lassíts, s így lomha
lépteid között jövőd
utat tőr neked

*

XXXVIII.

Vitával fűtött
falak között izzadva
párolog az ész

*

XXXIX.

Héja-nász után
verssorokba burkolja
égő sebeit

*

XL.

Páncélozott szív
is meg-megdobban heves
csóközön alatt



Nincsenek megjegyzések:

Üzemeltető: Blogger.